Duna menti barangolás és kompozás ősszel

Gondoltam, miért ne? Annyit jártam már a Margitszigeten, Óbudai szigeten, Népszigeten, akkor miért ne nézzek el egy kicsit távolabb is, a Csepel-sziget felé? Laza kis 11 km, szint semmi, de legalább szabadban sétáltam, és nem bántam meg, mert ismét egy új területet járhattam be. Rajt/cél: Csepel, Bogrács vendéglőnél volt, kényelmesen a délelőtt közepén indultam.
Az igazolófüzet és az útvonal:

A túra eleje a Csepel-szigeti Kis-Duna mentén haladt végig, nagyon őszies idő volt már.

És akkor jöttek a kacsák :) nagyon szeretem nézni őket, aranyos kis állatok:

Bármennyire is egyhangúnak tűnik, nagyon jól esett itt a séta:

Sőt, még mindig találtam nyíló virágot, valami bogáncsféle, de így november végén megörültem neki:

Ugyanis visszavonhatatlanul itt az ősz, sőt közeleg a tél.

Mentem tovább a dunaparti sétányon, amíg egy kis fahídhoz nem értem:

A hídról nézve ez a látvány fogadott:

Aztán tovább és tovább, aranyos kis farönk pihenőhely, és szépen felújított/felújítás alatt álló parti sétányon mentem a Soroksár, Molnár-szigeti komp (vagy inkább rév) felé. Olyan hol Népszigetes, hol Római partos feeling volt, néhol lepusztult csónakházak, máshol működők, kajak-kenusok is voltak a vízen, kellemes sétaúton:

Aztán a komp előtt rengeteg kacsa és hattyú, teljesen belefeledkeztem a fotózásukba, majdnem lekéstem a kompot:

A kompnál az első EP, pecsét és már lehetett is beszállni, kicsi komp, keskeny Duna ágon:

Soroksárra átérve meg egy nagyon cuki szelíd cicust dögönyöztem, a kompos kisfiáé volt a cica, ő mondta hogy Cirmikének hívják.

Soroksáron tovább a kerékpárúton a Duna mellett, nyugalmas, őszies hangulatban:

Átkeltem egy mini hídon is:

És még mindig tovább, kopasz fák a parton:

Ladik is volt kikötve egy fánál:

Itt biztos jó lehet üldögélni nyáron:

A hajók is pihennek ősszel:

Aztán beértünk lakott területre, a Gubacsi hídon mentünk vissza Csepelre:

Végül még egy kis rövid szakasz a Duna töltésén, aztán irány a cél:

És még a Bogrács vendéglő előtt a Tűzoltóság, ilyen régi tűzoltókocsi szinte mindig akad a Tűzoltóságok előtt kiállítva:

A célban kitűzőt és oklevelet kaptak a teljesítők:

Aztán ettem pogit és nápolyit, meg ittam narancsszörpöt, ami az ellátmány része volt, plusz a Bográcsban megittam egy kávét is, ami nagyon finom volt.

Kellemes, pihentető 2,5 órás séta volt, és ezt a részét egyáltalán nem ismertem Budapestnek, örülök, hogy ide is elmentem, jól éreztem magam :) Jövő héten viszont majd vissza a hegyekbe ;)